Trianoni kereszt

A Kálvária-templom mögött nem messze, az osztárk – magyar határon csodálatos panorámával található a Trianoni-kereszt. Talán kevesen tudják, de korábban “Vörös kőfejtőnek” hívták ezt a helyet, ahol Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot állított. Ez tekinthető a kőszegi szervezett természetjárás kezdetének is. Nemsokkal később az akkori polgármester további padok elhelyezését rendelte el, így több kirándulót tudott fogadni a hely.  

Az Első Világháborút követően Kőszeg elveszítette vonzáskörzetének több, mint kétharmadát. “A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek, de azon az őszön kivilágítását is fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.
1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, emlékezve a vasfüggöny időszakára.”